A könyv, amit olvastam2017.12.14. 14:42, Little Fox
Az utóbbi időszakban nem vittem túlzásba a könyvek olvasását. Mentségemre szóljon, hogy sokat kellett szaladgálni és fáradt is voltam a szaladgálások miatt, így kedvem sem volt, mert tudom, hogy úgyis elaludtam volna, miközben olvasok. Ma egy olyan könyvről akarok írni, amit már elolvastam és úgy érzem, hogy tudok véleményt alkotni róla, vagyis nem az van bennem, hogy lenyűgözött és csak dícsérném.
Between the lines - A sorok között (Tammara Webber): Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar - most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-t akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy készségesen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem szembesül: egy mindenre elszánt volt barátnővel és egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal. Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át munkát adtak számára. Az igazi mozifilmben kapott főszerep - a szuperdögös Reid Alexander mellett - egy valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: egyszerű, normális lány szeretne lenni.
Amint a kezembe került, el is olvastam és pár óra alatt végeztem is vele. Teljesen lenyűgözött és tudtam, hogy ez a könyv nekem lett kitalálva. Szinte faltam a sorokat és kedveltem meg bizonyos karaktereket, míg van, aki megutáltatta magát. Igaz, hogy jóval idősebb vagyok, mint a főszereplő lány, de mégis beletudtam élni magam a helyzetébe. Persze nem mindenben értettem vele egyet és volt olyan is, amikor elbeszélgettem volna Emma-val, hogy ezt most miért tetted? Mint mindennek, ennek is vannak hibái, de őszintén szólva, én nem szoktam a hibákat keresgélni, mert nem azért kezdek el olvasni, hogy azt keressem, most hol is tudnék belekötni az alkotásba. Vagy tetszik, vagy nem. Egy könyvet mindig akkor veszek meg, ha a története, ami a hátoldalán van, képes megfogni és rávenni arra, hogy elhozzam a könyvesboltból. Ennek a könyvnek ez sikerült is. Az utolsó sorok pedig megnyugtattak és végül is, Emma jól döntött, amikor választott. A folytasása is jól sikeredett, vagyis a második kötete. Bár némi szappanopera jelleget kapott, de azt leszámítva, tetszett az a könyv is. Reid karaktere egy tipikus macsó, aki minden nőt ágyba visz és nem törődik az érzelmekkel. Viszont az első kötetben megtudjuk, hogy miért is ilyen, bár ez akkor sem mentség a viselkedésére, akárhonnan is nézzük. Emma pedig koraérett, bár néha ez nem vehető észre, konkrétan itt a pasikkal való viselkedésére érthető ez. Ezt leszámítva, észrevehető, hogy nem gyerekes és tud gondolkodni. Graham akár minta férfi is lehetne, aki érzelmes és okos is, bár picit ravasz, de úgy vélem, hogy ebben semmi rossz nincs. Illetve, van egy negyedik karakter is, Brooke személyében, aki akár az a pláza csaj is lehetne, mert olyan a viselkedése. Tulajdonképpen vehetjük Reid-nek is, csak lányban. Az első kötetben lényegében 2 mesélő van, Reid és Emma. Ezzel ellentétben, a 2. kötetben, már mind a négy felsorolt meséli el az érzéseit és szándékait. Itt is fenáll a helyzet, hogy van olyan karakter, akit lehet szeretni és van, akit nem. Mindenesetre, Reid talán nem is olyan szörnyű alak? A harmadik kötet sajnos nem nagyon akar magyarul is megjelenni és már le is mondtam róla, pedig nagyon érdekelne, hogy Reid milyen változásokon megy keresztül egy új karakternek köszönhetően. Ha értékelnem kellene a két kötetet, akkor mindkettőre azt mondanám, hogy bárki, aki szereti a tini románcot, olvassa el.
|